A DB Regio megbízásából készült új tanulmány szerint az autonóm járművek jelentősen javíthatják a tömegközlekedés minőségét és hatékonyságát Németországban, ha azokat a vasúti közlekedés köré épülő rendszer részeként alkalmazzák. Az elemzés országos szintű forgatókönyveket modellez 2045-re vonatkozóan, és arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás akkor hozza a legnagyobb hasznot, ha a vonat- és buszhálózatokat erősíti, és nem önálló szolgáltatásként működik.
A tanulmány szerint az autonómia hatása korlátozott, ha azt csak a meglévő buszjáratok automatizálására vagy a magánkézben lévő robotaxi-flották bővítésére használják. Ezekben az esetekben az elérhetőség és az utazási idők javulása elhanyagolható marad, míg a városi közúti forgalom jelentősen megnövekedhet. Ezzel szemben a legnagyobb rendszer szintű haszon akkor érhető el, ha az autonóm shuttle-buszokat integrálják a tömegközlekedésbe, és elsősorban vasúti és korszerűsített buszjáratok előkészítő járataként használják őket.
Ebben a forgatókönyvben az önvezető buszok rövid távú és alacsony sűrűségű területeken közlekednek, és az utasokat közvetlenül a célállomásokhoz vagy nagy kapacitású vasúti szolgáltatásokhoz szállítják. A vasút továbbra is a hálózat gerincét képezi, az optimalizált buszjáratok és az autonóm elővárosi járatok pedig kiterjesztik hatókörét a külvárosi és vidéki területekre.
Az országszerte körülbelül egymillió autonóm shuttle és busz üzemeltetésével az átlagos várakozási idő nagyvárosi területeken körülbelül öt percre, vidéki régiókban pedig 13 percre csökkenhet. Ez a városi központokon kívüli jelenlegi szinthez képest akár 50%-os csökkenést is jelenthet. Az utazási idő megközelítené a magánautókéval, egyes nagyvárosi folyosókon pedig akár rövidebb is lehetne.
A modellezett szolgáltatásminőség-változás jelentős hatással lenne a közlekedési módok megoszlására. A tömegközlekedés részesedése a teljes közlekedési teljesítményben több mint kétszeresére, körülbelül 35%-ra nőne, elsősorban a jobb első és utolsó kilométerek közötti összeköttetéseknek köszönhetően megnövekedett vasúti utasforgalomnak köszönhetően.
A szélesebb értelemben vett közlekedési rendszer tekintetében a tanulmány a városokban és nagyvárosi régiókban akár 11%-os csökkenést jósol a közúti forgalmi torlódásokban. Ugyanakkor a tömegközlekedés állami támogatása a hatékonyság javulása és a magasabb jegybevételek miatt körülbelül 20%-kal csökkenhet, annak ellenére, hogy az általános szolgáltatási volumen növekedni fog. Azok a korábbi autósok, akik áttérnek a tömegközlekedésre, havonta átlagosan 170 eurót takaríthatnak meg.
A tanulmány az ioki, a Karlsruhei Műszaki Egyetem (KIT), a Német Űrkutatási Központ (DLR) és a Prognos közreműködésével készült. Kiemeli, hogy az autonóm technológia önmagában nem eredményez strukturális változást, de annak integrálása a vasúti tömegközlekedési modellbe kulcsfontosságú a kapacitás, az elérhetőség és a forgalom nagysága terén mérhető hatások eléréséhez.
