A DB Regio további biztonsági intézkedéseket készít elő a regionális személyszállítási szolgáltatások területén, miután 2025-ben több mint 3000 támadást regisztráltak a Deutsche Bahn alkalmazottai ellen.
Az intézkedésekre több, vasúti személyzetet érintő súlyos incidens nyomán került sor, köztük a 2026 februárjában Kaiserslautern közelében egy regionális vonaton jegyellenőrzés közben történt, a DB alkalmazottja, Serkan Çalar életét követelő támadás. Halála széles körű vitát váltott ki Németországban a vasúti személyzet védelméről, és arra késztette a DB-t, hogy több biztonsági intézkedést is felgyorsítson.
A frissítést a frankfurti főpályaudvaron Harmen van Zijderveld, a DB Regio AG vezérigazgatója mutatta be Ralf Damde-val, a DB Regio AG általános üzemi tanácsának elnökével együtt.
„A félelemnek nincs helye a vonatainkon. A társadalmi változásokat ugyan nem tudjuk megakadályozni, de gondoskodhatunk arról, hogy vonataink a közterületeken a biztonság és a tisztelet szigetei legyenek – mind a munkatársaink, mind az utasaink számára” – mondta Harmen van Zijderveld.
A DB Regio adatai szerint 2025-ben az országos regionális tömegközlekedésben elkövetett testi bántalmazások száma 7%-kal csökkent 2024-hez képest. A regionális helyzet azonban nem egyenletes. A Hessen, Rajna-vidék-Pfalz, Saarland és Észak-Baden tartományokat magában foglaló központi régióban ugyanezen időszak alatt a testi bántalmazások száma 15%-kal nőtt.
A DB Regio ezért a tömegközlekedési hatóságokkal, közlekedési szövetségekkel és a munkavállalói képviselőkkel együttműködve új személyzeti modelleket tesztel. Ezek közé tartozik az úgynevezett „1:1 kíséret”, amelynek keretében az ügyfélszolgálati munkatársakat egy biztonsági ismeretekkel rendelkező további személy segíti, valamint az ügyfélszolgálaton alkalmazott kettős személyzeti ellátás.
Van Zijderveld szerint mindkét módszer bebizonyította, hogy a konfliktushelyzetek hatékonyabban kezelhetők, és már készen állnak a kísérleti régión túli alkalmazásra. Damde az RMV területén zajló „Tandemstreife” kísérleti programra hivatkozva kijelentette, hogy a biztonsági személyzet és az ügyfélszolgálati munkatársak együttes bevetése „helyes lépés” volt, és be kell építeni a rendes működésbe.
Júliustól a DB Regio az ügyfélszolgálati személyzet kiterjesztett egyéni védőfelszerelésének részeként kísérleti programot indít a szúrásálló védőmellények bevezetésére. A vállalat emellett országszerte kiterjesztette a kötelező konfliktuskezelési képzést, amelynek keretében egy új, a vonatokon történő önérvényesítésről szóló modult is bevezetett.
A testkamerák szintén kulcsfontosságúak. A DB Regio adatai szerint az 500-nál is több olyan eset közül, amikor be kellett kapcsolni a testkamerákat, csupán egy esetben történt súlyos támadás. A testkamera viselése továbbra is önkéntes alapon történik a DB Regio alkalmazottai számára, de a vállalat fokozza a képzéseket annak érdekében, hogy ösztönözze a szélesebb körű használatát.
A rendelkezésre álló testkamerák száma február óta 1750-re emelkedett, és a DB Regio arra számít, hogy augusztusra minden érintett alkalmazott elvégzi a képzést. „Mindenki, aki testkamerát szeretne, megkapja azt” – mondta van Zijderveld.
A DB Regio azon is dolgozik, hogy a testkamerák bekapcsolásakor a videofelvétel mellett hangfelvétel is készülhessen. A vállalat reményei szerint ez javítani fogja mind a bűncselekmények megelőzését, mind azok kivizsgálását; a rendszer bevezetése várhatóan ősszel kezdődik.
Egy másik, jelenleg vizsgálat alatt álló lehetőség a mesterséges intelligencia alkalmazása. A jövőben a vonatokról érkező kameraképeket valós időben továbbíthatnák egy forgalomirányító központba, ahol a mesterséges intelligencia felismerné az ütközéseket, a rendzavarásokat vagy a veszélyes helyzeteket, és gyorsabb beavatkozást indítana el.
„Egy brémai kísérleti projekt bizonyítja, hogy az adatvédelmi szabályok keretein belül az AI használata mind műszakilag, mind jogilag lehetséges. Erre szeretnénk építeni. Munkatársaink számára ez hatalmas segítséget jelentene, amelynek erős megelőző hatása lenne” – mondta van Zijderveld.
Damde hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása még mindig kezdeti szakaszban van, és továbbra is hibalehetőségekkel jár, de szerinte minden olyan eszközt érdemes megfontolni, amely képes a munkavállalók védelmére.
