Az Európai Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy az EU nem fogja teljesíteni a 2030-as határidőt a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiépítésére, hivatkozva a növekvő költségekre és a főbb közlekedési infrastrukturális projektek hosszabb átfutási idejére.
Az ellenőrök jelentése szerint a nyolc vizsgált közlekedési megaprojekt tényleges építési költségei átlagosan 82%-kal nőttek a kezdeti becslésekhez képest, szemben a 2020-ban rögzített 47%-kal. A legnagyobb költségnövekedés a Rail Baltica esetében volt megfigyelhető, ahol a költségek az elmúlt hat évben 160%-kal emelkedtek, valamint a Lyon–Torino vasútvonal esetén, ahol a költségek ugyanebben az időszakban 23%-kal nőttek. A nyolc projektre nyújtott uniós támogatások összege elérte a 15,3 milliárd eurót, ebből 7,9 milliárd eurót 2020 óta allokáltak.
A projektek megvalósítása is továbbra is késik. Az elérhető adatok alapján öt projekt esetében az eredeti ütemtervhez képest az átlagos késés 2020-ban 11 évről 2025-ben 17 évre nőtt a frissített adatok szerint. A baszk Y nagysebességű vasútvonal, amelynek üzembe helyezése eredetileg 2010-re volt tervezve, most legkorábban 2030-ra várható, a beruházók szerint azonban 2035 a reálisabb időpont. A Lyon–Torino vasútvonal megnyitását most 2033-ra tervezik, míg a Brenner-alagút legkorábban 2032-ben léphet üzembe. A Seine–Nord Europe-csatorna, amelyet eredetileg 2010-ben kellett volna megnyitni, most 2032 körülre várható.
A Bíróság megjegyezte, hogy 2020 óta a projektekre további nyomás nehezedik, többek között a COVID-19 világjárvány, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, új szabályozási követelmények és műszaki kihívások miatt. Az ismétlődő késedelmek ellenére a könyvvizsgálók megállapították, hogy az Európai Bizottság csak korlátozott mértékben élt meglévő jogi hatáskörével, hogy a tagállamoktól magyarázatot kérjen a késedelmes teljesítésre vonatkozóan.
A jelentés szerint a felülvizsgált TEN-T rendelet megerősíti az Európai Bizottság szerepét a hálózat kialakításának felügyeletében. Az ellenőrök azonban megjegyezték, hogy ez a hatás elsősorban a jövőbeli projektekre lesz érvényes, és az EU tagállamok általi végrehajtástól és megfeleléstől függ. A jelentés szerint a TEN-T hálózat kiépítése 2020-ig több mint 100 milliárd euróba kerülhet.
Az ellenőrzés 13 EU-ország nyolc nagyprojektjét érinti, köztük négy vasúti projektet – a Rail Baltica, a Lyon–Torino vasúti összeköttetés, a Brenner-alagút és a Basque Y –, valamint a Fehmarn-szoros összeköttetését.
