Az európai vasúti és kombinált szállítási szervezetek felszólították az Európai Bizottságot, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének közelgő felülvizsgálata során ismerje el a vasút hozzájárulását a dekarbonizációhoz.
A Bizottság várhatóan 2026. július 17-én terjeszti elő az ETS-rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát, amelynek célja a szén-dioxid-piac összehangolása az EU 2040-es éghajlat-politikai céljával és versenyképességi célkitűzéseivel.
Közös nyilatkozatukban a szövetségek azt állítják, hogy az ETS-bevételeket arra kellene fordítani, hogy jutalmazzák azokat az ágazatokat, amelyek már csökkentették kibocsátásukat, és hogy támogassák a vasúti közlekedés felé történő további közlekedési módváltást.
Rámutatnak arra, hogy az EU-ban a vasúti forgalom több mint 80%-a már villamosított, miközben a vasút a közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátás kevesebb mint 1%-át teszi ki. Ugyanakkor a villamosított vasút a villamosenergia-piacon keresztül közvetetten ki van téve az ETS-költségeknek.
A közlemény szerint az EU-27-ben a villamosított vasúti közlekedés által viselt ETS-költség tonnánként 79,36 eurós szén-dioxid-áron számolva évente körülbelül 571 millió eurót tesz ki. Ha a szén-dioxid-ár 2027-ben tonnánként 110 euróra emelkedik, ez az éves költség meghaladhatja a 790 millió eurót.
A szövetségek nem azt követelik, hogy a vasúti közlekedést mentesítsék az ETS alól. Ehelyett azt szeretnék, hogy a bevételek egy része a személy- és teherszállítási kapacitásba történő beruházások révén visszakerüljön az ágazatba.
A javasolt prioritások között szerepelnek a nagy sebességű, regionális és városi személyszállítási vasútvonalak, az árufuvarozási folyosók, a terminálok és járműtelepek villamosítása, a vontatási áramellátás, a járműpark modernizálása, valamint a digitális kapacitásnövelő eszközök.
A teherszállítás tekintetében a nyilatkozat kiemeli, hogy naponta mintegy 1 000 intermodális vonat indul, amelyek Európa-szerte körülbelül 1 300 terminált kötnek össze. Az aláírók szerint a közúti közlekedésről a vasúti és kombinált szállításra való áttérés tonnakilométerenként akár 70%-kal csökkentheti az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 60–90%-kal.
A vasúti árufuvarozás azonban még mindig messze elmarad az EU azon célkitűzésétől, hogy 2030-ra a piaci részesedése elérje a 30%-ot. A szakmai szervezetek az infrastrukturális korlátokat, a nem megfelelő számú árufuvarozási útvonalakat, a 740 méternél rövidebb vonatútvonalakat, a határokon átnyúló interoperabilitás hiányosságait, valamint az intermodális terminálok finanszírozásának korlátait nevezik meg fő akadályként.
A nyilatkozat arra szólít fel, hogy az ETS-alapú finanszírozási eszközök – ideértve az Innovációs Alapot, a Modernizációs Alapot, a Szociális Klímaalapot, az ETS2-t és a jövőbeli ETS-befektetési eszközöket – elsőbbséget biztosítsanak azoknak a vasúti projekteknek, amelyek mérhető szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést eredményeznek.
Az aláírók azt is állítják, hogy a közlekedési módok közötti átállás azonnali kibocsátáscsökkentést eredményezhet, míg más közlekedési módok esetében a technológiai dekarbonizáció kiterjesztése hosszabb időt vehet igénybe.
A közös nyilatkozatot az AERRL, az ALLRAIL, a CER, az ERFA, az EIM, az UIP, az UIRR és az UNIFE írta alá.
