A magyar vasúti árufuvarozók 2026 első negyedévében magasabb egységköltségekkel és alacsonyabb bruttó tonnakilométerenkénti bevétellel szembesültek, a Hungrail legfrissebb vasúti árufuvarozási költségindexe szerint. Az egységköltségek 4,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, míg a tonnakilométerenkénti árufuvarozási bevételek 2,6%-kal csökkentek.
A vasúti árufuvarozás teljesítménye 2023 óta csökken: az elszállított áruk tömege 22%-kal, a tonnakilométer-teljesítmény pedig három év alatt 18%-kal csökkent.
2025-ben a vasúti árufuvarozás teljesítménye – árufuvarozási tonnakilométerben mérve – 11%-kal csökkent. 2026 első negyedévében a teljesítmény az előző év azonos időszakához képest további 4,5%-kal csökkent, míg a szállított áruk tömege 1,6%-kal csökkent. A belföldi vasúti árufuvarozás teljesítménye az első negyedévben 13,2%-kal csökkent, a nemzetközi szállítás pedig 3,5%-kal.
A Hungrail a gyengébb keresletet a közlekedésigényes ágazatok alacsonyabb termelésével és a külkereskedelmi tendenciákkal hozta összefüggésbe. 2025-ben a magyar ipari termelés 2,5%-kal, a mezőgazdasági termelés pedig 4,3%-kal csökkent, míg az építőipar 3,0%-kal nőtt; az árutermelő ágazatok együttes teljesítménye 1,6%-kal csökkent.
A szövetség szerint ez csökkentette a vasúton szállítható áruk – például acéltermékek, vegyipari nyersanyagok, gabona, műtrágyák, építőanyagok és energia – piacát. Az export mennyisége 2025-ben 0,6%-kal csökkent, míg az import 2,8%-kal nőtt, de az import növekedése kevésbé koncentrálódott a jellemzően vasúton szállított ömlesztett árukra.
A költségnövekedést elsősorban a vontatási üzemeltetési költségek, az üzemeltetési ráfordítások és a vállalatirányítási költségek okozták. A vasúti árufuvarozásban a vontatási üzemeltetési költségek 2026. első negyedévében 10,9%-kal voltak magasabbak, mint 2025. első negyedévében, bár 2025. negyedik negyedévéhez képest lényegében változatlanok maradtak.
Az alacsonyabb vontatási áramárak részben korlátozták az emelkedést. A MÁV átlagos, végső számlázási vontatási áramára 2026. első negyedévében 59,2 HUF/kWh volt, ami 10,1%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél, és 1,6%-kal alacsonyabb a 2025. negyedik negyedévhez képest. A dízel nagykereskedelmi ára az előző év azonos időszakához képest körülbelül 11%-kal, az előző negyedévhez képest pedig körülbelül 2%-kal alacsonyabb volt.
A Hungrail szerint a vasúti árufuvarozó vállalatoknál továbbra is költség-bevétel közötti különbség áll fenn. A vontatási energiadíjak csökkentése nélkül az egységköltségek emelkedése 4,1% helyett körülbelül 5,5% lett volna. A költségnövekedés és a bevételcsökkenés ellensúlyozásához az ágazatnak az elmúlt évben 6,7%-os fuvardíj-emelésre lett volna szüksége.
Az árazási környezetet továbbra is a közúti közlekedéssel való verseny és a gyenge kereslet korlátozta. A Hungrail közlése szerint a vasúti fuvardíjak forintban kifejezve 2026 első negyedévében 2,6%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, elsősorban az árfolyamhatások miatt; az árfolyamhatásokat figyelmen kívül hagyva a fajlagos díjszint körülbelül 1,5%-kal emelkedett volna.
A forint árfolyama további nyomást gyakorolt. A Hungrail közlése szerint a magyar vasúti árufuvarozás mintegy 85%-a nemzetközi jellegű, a bevételek pedig főként euróban keletkeznek, míg a működési költségek jelentős része – beleértve a pályahasználati díjakat, a vontatási energiát, a béreket és a szolgáltatásokat – forintban merül fel.
Az infrastrukturális korlátok szintén hatással voltak a vasúti árufuvarozás gazdaságosságára. A Hungrail a pályafelújításokat, az ideiglenes sebességkorlátozásokat, a kapacitási korlátokat és az útlezárásokat nevezte meg olyan tényezőként, amelyek megnövelik az utazási időt, csökkentik a pontosságot és rontják a járműkihasználtságot, ami emeli a tonnakilométerenkénti költségeket.
A vasúti árufuvarozási költségindexet a Hungrail negyedévente teszi közzé, és az a vasúti árufuvarozók körében végzett reprezentatív kérdőíves felmérésen alapul. Az index nyomon követi az egyes költségváltozásokat, és összehasonlítja azokat a díjbevételekkel, hogy megmutassa, mekkora díjemelésre lenne szükség ahhoz, hogy a szolgáltatók fedezni tudják a költségnövekedést.
