A Független Szabályozók Csoportja (IRG-Rail) legfrissebb piacfigyelő jelentése szerint a versenytársak 2023-ban 55%-os részesedést érnek el az európai vasúti árufuvarozási piacon.
A piac szerkezetében bekövetkezett változás a szállított mennyiségek általános csökkenése mellett történt. Az infrastrukturális munkálatok, a megnövekedett közúti verseny és az alacsonyabb ipari termelés Európa-szerte hozzájárult a vasúti árufuvarozás nehéz évéhez.
Az adatok a piaci szereplők eltérő pályáját jelzik. A nagyobb, hagyományos piaci szereplők, köztük a DB Cargo és a Hexafret (amely korábban SNCF Fret néven működött), a versenyjoggal kapcsolatos döntések következtében várhatóan csökkenteni fogják tevékenységüket. A hátramaradt teret fokozatosan a liberalizált piacokra belépő kisebb vagy újabb vasúti árufuvarozó vállalkozások töltik be.
Az 55%-os piaci részesedés azonban az uniós tagállamok átlagát jelenti. A nemzeti piacok még mindig nagy eltéréseket mutatnak, és az akadályok - különösen a nemzetközi szolgáltatásokat korlátozó akadályok - továbbra is strukturális problémát jelentenek. Az egyes országok versenyhelyzetét továbbra is a hazai feltételek és az új szolgáltatók iránti nyitottság mértéke határozza meg.
A piaci részesedési adatokon túl az ERFA-jelentésfelhívja a figyelmet az infrastruktúrával kapcsolatos kihívásokra. A tervezett munkálatokból eredő fennakadások és a nem megfelelő kapacitásgazdálkodás hozzájárult a szolgáltatás megbízhatósági problémáihoz, különösen a kulcsfontosságú nemzetközi folyosókon. Felszólítják a tagállamokat, hogy biztosítsanak hosszú távú és stabil finanszírozást az infrastruktúra-üzemeltetők számára, hogy a munkaprogramokat úgy szervezhessék meg, hogy azok kiszámíthatóságot biztosítsanak az üzemeltetők számára.
A jelenlegi politikai vitákat a vasúti infrastruktúra kapacitásáról szóló, hamarosan megjelenő rendelet, az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) felülvizsgálata és az ERTMS folyamatban lévő bevezetése is meghatározza. Ezeket a folyamatokat az árufuvarozási ágazat szorosan figyelemmel kíséri, mivel aggályosnak tartja a megfelelési költségek növekedését és a kisebb szereplők piacra jutására gyakorolt hatását.
További nyomásgyakorlási pontok közé tartozik az energiaárak és a vontatási célú villamosenergia-piacokhoz való hozzáférés. A vasúti és közúti közlekedés közötti külső hatások kezelésében mutatkozó különbségek szintén továbbra is befolyásolják a verseny dinamikáját.
