2024-ben a magyar egyvagonos szegmensben 4,95 millió tonna árut kezeltek, és több mint 1,133 millió tonnakilométert tettek meg. Az előző évhez képest ez több mint 500 ezer tonnás és 160 millió tonnakilométeres növekedést jelent.
A teljes támogatási igény meghaladta a mintegy 18 millió eurót. Az eredetileg biztosított mintegy 16,4 millió eurós költségvetést az év során teljes mértékben felhasználták. Az év végére a további finanszírozási igény megközelítőleg 1,95 millió EUR-t tett ki. Az év során további három vasúttársaság csatlakozott az egységes kocsiszállítási támogatási programhoz, ami növelte a piaci résztvevők számát.
2025-ös kilátások
A Magyar Vasúti Szövetség (HUNGRAIL) 2025-re vonatkozó előzetes adatai a 2024-es értékekhez képest további növekedésre utalnak ugyanezen időszak alatt. Jelenleg tizenegy vállalat vesz részt aktívan az egységes kocsiszállítási támogatási programban. A korábbi tapasztalatok alapján a finanszírozás várhatóan még az év vége előtt kifut. Az állami támogatás folytatása és a rendelkezésre álló források rugalmas, a tényleges szállítási teljesítményhez igazodó kiigazítása továbbra is vita tárgyát képezi.
A program hozzájárul az áruforgalom áttereléséhez a közútról a vasútra, ami támogatja a vasút pozícióját a magyarországi logisztikai rendszerben.
A program környezeti hatása
A program keretében 2024-ben közel 5 millió tonna árut szállítottak közút helyett vasúton. Ez a váltás mintegy 340 000 tehergépkocsi-forgalom csökkenésének felel meg a magyar utakon. A szén-dioxid-kibocsátás becsült csökkenése 80 000 tonna. Ennek a CO₂-mennyiségnek a semlegesítéséhez a HUNGRAIL szerint mintegy 1,17 millió fa befogadóképességére lenne szükség.
Felülvizsgálat alatt álló ipari mellékvágányok
A júniusi Vasúti Akadémiai Fórum az ipari mellékvágányok hatékonyabb kihasználásának lehetőségeivel foglalkozott. A Pályaműködtetési MÁV arról számolt be, hogy közel 950 ipari mellékvágányt kezel, amelyek kihasználtsága jelenleg 50% alatt van. A társaság új koncepciót készít az ipari mellékvágányok kezelésére, amely magában foglalja egy átfogó stratégia kidolgozását a felhasználók bevonásával. A legfontosabb lépések közé tartozik a meglévő szerződések felülvizsgálata, az eljárások aktualizálása, valamint a tulajdonos-felhasználó rendszer kiigazítása a rugalmasság és az átláthatóság biztosítása érdekében, világos költségstruktúrákkal.
A jövőbeli tervek között szerepel a használaton alapuló díjaknak az ipari tevékenység szintjéhez való igazítása is.
Nemzetközi összehasonlítások
A Rail4Regions projekt keretében nemzetközi összehasonlító adatokat mutattak be, amelyek azt mutatják, hogy az ipari mellékvágányok használatának hasonló struktúrái léteznek olyan országokban, mint Szlovénia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia. Egyes országok támogatási rendszerei között szerepel, hogy a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a mellékvágányok beruházási költségeinek akár 50%-át is fedezik, Olaszországban pedig a mellékvágányok villamosítása esetén teljes költségtérítés jár. Ezeket a példákat a vasúti áruforgalom növekedését szolgáló fenntartható megoldások feltárása során további megfontolásra emelték ki.
Az ipari felhasználók visszajelzései
Az elmúlt év során a HUNGRAIL közel száz ipari mellékvágány-felhasználótól gyűjtött visszajelzést. A legfontosabb kérdéseket azonosították, és ezen információk alapján további cselekvési terveket dolgoznak ki.
A munkacsoport hangsúlyozta, hogy az iparvágányok hatékony használatához reális és versenyképes szabályozásra van szükség. Az átfogó javaslatok kidolgozásához szükségesnek tartják a jogalkotói, szabályozási, felhasználói és tulajdonosi érdekeltek együttműködését. A HUNGRAIL továbbra is dolgozik az együttműködés platformjának biztosításán, és nyitott az ipari mellékvágányok üzemeltetésében érdekelt valamennyi fél hozzájárulására.
