A január 10-én közzétett levél hangsúlyozza, hogy olyan rendszerre van szükség, amely támogatja a határokon átnyúló vasúti árufuvarozást, és összhangban van az Európai Unión belüli árufuvarozás iránti növekvő kereslettel - tájékoztatott az ERFA.
Az Európai Bizottság által 2023 júliusában előterjesztett rendeletjavaslat célja, hogy a vasúti kapacitásgazdálkodást a túlnyomórészt nemzeti és manuális folyamatról digitális, nemzetközi és alkalmazkodó folyamatra állítsa át. Ez az átállás kritikus fontosságú a vasúti árufuvarozási szolgáltatások szempontjából, különösen mivel e szolgáltatások több mint fele legalább egy országhatárt átlép. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részvételével zajló háromoldalú tárgyalások célja a rendelet szövegének véglegesítése, bár a kulcsfontosságú kérdések továbbra is vita tárgyát képezik.
Legfontosabb javaslatok és kihívások
A levél számos javaslatot tartalmaz a rendelet javítására, többek között:
- Kötelező európai keretek, átlátható eljárásokkal az esetleges eltérések esetén.
- Ösztönzők a határokon átnyúló vasúti menetvonalak hatékony kapacitásgazdálkodásának előtérbe helyezésére.
- A kapacitáselosztás harmonizált módszertana, amely a társadalmi-gazdasági és környezeti kritériumokra helyezi a hangsúlyt.
- A határokon átnyúló árufuvarozási teljesítményre összpontosító, kulcsfontosságú teljesítménymutatókkal (KPI-k) támogatott, egyértelmű irányítási struktúrák.
- Aktív konzultáció a vasúttársaságokkal a szabályalkotási folyamat során.
A rendelet várhatóan a vasúti árufuvarozási folyosókról szóló rendelet helyébe lép, így az új keretnek feltétlenül ki kell küszöbölnie az esetleges hiányosságokat, és el kell kerülnie a működési hatékonyság és az érdekeltek jogbiztonságának csökkenését. A szövetségek hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az új intézkedések felülmúlják a meglévő rendeletek hatékonyságát.
A vasúti árufuvarozásra gyakorolt tágabb következmények
Az iparági csoportok kiemelik a vasúti árufuvarozás növekvő jelentőségét az európai ellátási láncok támogatásában, és rámutatnak az olyan folyamatos kihívásokra, mint a késések, működési korlátozások és a széttagolt infrastruktúra-kezelés miatti járatkimaradások. Érvelésük szerint a javasolt rendelet lehetőséget kínál e problémák megoldására azáltal, hogy egységes megközelítést hoz létre a kapacitásgazdálkodásra vonatkozóan, ami különösen fontos az intermodális és a határokon átnyúló árufuvarozási műveletek szempontjából.
A háromoldalú tárgyalásokon várhatóan olyan megoldatlan kérdésekkel foglalkoznak majd, mint a rendelet kötelező jellege, az irányítási mechanizmusok, valamint a méltányos és átlátható kapacitáselosztást biztosító intézkedések. Az eredmények hatással lesznek a vasúti árufuvarozási szolgáltatások megbízhatóságára és az e hálózatokra támaszkodó európai iparágak szélesebb körű versenyképességére.
